Get it right ...

 Megérkezett az új rész, remélem kapok pár véleményt, légyszi írjátok le mit gondoltok, vagy ide vagy Jonas fansite-ra:D:D 



"Ha sohasem kockáztatsz, kihagyod a legjobb dolgokat az életben!"

3 hét múlva....

Menni fog Mary… hisz begyakoroltad a dalt, és nincsenek is olyan sokan , amúgy meg min problémázol, ha sikerül akkor több ezer ember előtt fogsz énekelni, akkor nem lehetsz ilyen ideges. Csak ülj le oda és énekeld el a dalt. Ez a te napod, sikerülni fog.- gondoltam magamban miközben vártam hogy hívjanak .Ez a következő néhány percben meg is történt.

Négy tagból állt a zsűri, egyiküket rögtön felismertem. Nick Jonas volt az. Kedvesen mosolygott amíg helyet foglaltam majd mikor elhelyezkedtem felnéztem.

-         Szia, hogy hívnak? – kérdezte kedvesen .

-         Maria Claire Rodriguez vagyok és 18 éves.- vettem nagy levegőt mire csak bólintottak.

-         Rendben akkor sok szerencsét.- mondta egy másik fickó  majd elindult a zene és eljött az idő…

What have I done?
I wish I could run,
Away from this ship going under
Just trying to help
Hurt everyone else
Now I feel the weight of the world is on my shoulders

What can you do when your good isn’t good enough
And all that you touch tumbles down?
Cause my best intentions
Keep making a mess of things,
I just wanna fix it somehow
But how many times will it take?
Oh, how many times will it take for me to get it right, to get it right?

Can I start again, with my faith shaken?
Cause I can’t go back and undo this
I just have to stay and face my mistakes,
But if I get stronger and wiser, I’ll get through this

What can you do when your good isn’t good enough?
And all that you touch tumbles down?
Cause my best intentions keep making a mess of things,
I just wanna fix it somehow
But how many times will it take?
Oh, how many times will it take for me to get it right?

So I throw up my fist, throw a punch in the air,
And accept the truth that sometimes life isn’t fair!
Yeah, I’ll send out a wish, yeah, I’ll send up a prayer
And finally someone will see how much I care

What can you do when your good isn’t good enough?
And all that you touch tumbles down?
Cause my best intentions keep making a mess of things,
I just wanna fix it somehow
But how many times will it take?
Oh, how many times will it take, to get it right?
To get it right ?

Amíg énekeltem végig azt képzeltem hogy egy színpadon állok és a rajongóim lélegzetvisszafojtva várják mi lesz a dal amit előadok és mikor elkezdek énekelni mindenki együtt énekel velem. Hihetetlen sok erőt adott ez nekem.

Mikor vége lett a dalnak végig néztem a zsűrin és mindenki elismerően bólogatott.

-         Szép volt, Köszönjük Maria.- mondta Nick

-         Köszönöm.- mondtam mosolyogva majd felálltam és levonultam a kis színpadról. Leültem a többi versenyzőhöz  mert utánam még volt egy lány. Ő egy Miley Cyrus dalt adott elő , majd ahogy végzett felálltak a zsűritagok a papírkáikkal együtt majd az egyik férfi szólt hozzánk.

-         Mindenkinek köszönjük a csodás dalokat, mindenki nagyon ügyes volt. A zsűri most visszavonul, ez eltart egy ideig, addig kint a folyosón vagy a nagy előtérben lehet várakozni, amint sikerült meghozni a döntést hívni fogunk titeket. Köszönjük.

-         Köszönjük, mondta mindenki és elindultunk a teremből. Mindenki az előtérbe igyekezett , kávéztak beszélgettek az előadásokról, a dalokról, majd ahogy hallottam már inkább a másik pasijáról és egyebekről beszélgettek. Teljesen kirekesztettnek éreztem magam. Valószínűleg észre sem vették hogy ott vagyok, így úgy döntöttem hogy kicsit félre vonulok. A fülhallgatót bedugtam a fülembe majd az egyik folyosón  találtam  egy fotelt. Ott leültem és elkezdtem zenét hallgatni. Lehunytam  a szemem és hagytam hogy a zene átjárja minden porcikámat. Már vagy fél rája ott ülhettem mikor éreztem hogy valaki megfogja a vállam. Felpillantottam és Nick Jonas volt az. Kivettem a fülhallgatókat és felakartam állni de ő marasztalt és inkább helyet foglalt mellettem.

-         Szia..- mosolygott.

-         Szia..- mondtam zavartan.

-         Jól vagy?- kérdezte halkan.

-         Igen, jól, kicsit ideges vagyok, ez volt az első eset hogy ennyi ember előtt énekeltem.

-         Igazán, pedig nagyon profin csináltad. A te hangod maradt meg bennem leginkább. – mosolygott.

-         Köszönöm, ez kedves tőled.- mondtam majd körbe néztem.

-         Hogy hogy nem a többiekkel vagy az előtérben?

-         Nem tudom, tudod elkezdtek csacsogni én meg azt vettem észre hogy egy szót sem értek abból amit mondanak, már átvitt értelemben persze… én elég visszafogott és szégyenlős lány vagyok, ráadásképpen pedig egy hónapja költöztünk Los Angelesbe, még senkit sem ismerek itt. És nem tudom hogy most miért beszélek ennyit…- nevettem el magam.

-         Semmi baj, nagyon aranyos vagy…umm, nekem most mennem kell. Hamarosan kihirdetjük a nyerteseket. Öhm Maria…bárhogy is legyen, te nagyon tehetséges énekesnő vagy, csak ne add fel.- mondta majd megsimogatta a kezem , felállt és elsétált. Oké…most minden reményem elszállt, hogy én lehetek az egyik aki szerződést nyer. Már azt sem tudom hogy miért jöttem el. Miért gondoltam hogy sikerülhet?- gondolkodtam.

Pár perc elteltével mindenkit visszahívtak a terembe, ahol a  meghallgatás volt. A négy zsűritagon kívűl, ekkor már Paul is ott volt. Leültünk a helyünkre majd mindenki feszült figyelemmel várta hogy valaki elkezdje. Ez gyorsan be is következett, Paul felállt és elmosolyodott.

-         Sziasztok fiúk, lányok. Paul McCord vagyok, a kiadó igazgatója, nekem jutott az a megtisztelő feladat hogy kihirdessem, ki az a két versenyző akivel szerződést kötünk és elindítjuk a csúcsig vezető rögös úton. Amennyiben készen álltok kihirdetem a nyerteseket. - mondta majd kinyitotta a borítékot és végig nézett rajtunk.- Tehát..az egyik versenyző aki valóra válthatja álmát az nem más  mint…- mondta majd hosszú szünetet tartott ami mindenkit az őrületbe kergetett szerintem, legalábbis engem biztos…- Dobpergést kérek…Miss Jennifer Jackson…- mondta ki mire mindenki tapsolni kezdett- Jennifer kérlek gyere kicsit közelebb hogy mindenki jól láthasson téged. Amig a lány felment a kis színpadra végig halk taps kísérte őt. Én lehajtottam a fejem mert tudtam hogy nem én leszek a másik kiválasztott. Paul nem dönthetett, nem is vehetett részt a szavazásban, arra nem is számíthattam, hogy majd ő betol, na nem mintha akartam volna, sőt ha tudtam volna hogy ő juttat tovább még lelkiismeret furdalásom is lenne, nem is érezném annyira magaménak a győzelmet.- Rendben , lássuk a másik győztest, úgy tűnik, ma két hölgy nyertesünk van. Tapsot kérek  Maria Claire Rodrigueznek, aki szintén szerződést nyert és valóra válthatja álmát, miszerint híres énekesnő lesz. - mondta mire én nem akartam hinni a fülemnek. Felnéztem és mindenki tapsolt, nem tudtam meg mozdulni .- Maria, gyere fel kérlek.- szólalt meg Paul ismét mire én lassan felálltam. Mindenki tapsolt bár volt akin látszott, hogy legszívesebben engem és Jennifert is a földbe döngölne, bár biztos csalódott, hiszen mindenki nagyon szépen énekelt. Ahogy felértem kezet fogtam Paullal és megköszöntem, mintha teljesen idegenek lennénk egymásnak majd beálltam Jennifer mellé aki gyorsan meg is ölelt, majd  kedvesen rám mosolygott. Aranyos lánynak tűnt, valamiért különbözött a többiektől, a szeme furán ragyogott, de ez nagyon szimpatikussá tette őt. Én is mosolyogtam majd  mindketten a többieket néztük , akik vagy szomorúak, vagy dühösek voltak, vagy éppen semmilyen érzelmet nem mutattak.

Pár perc múlva mindenki elkezdett szedelőzködni, és haza indulni. Én és Jennifer még maradtunk mert Paul megkért minket, hogy várjunk még egy kicsit. Elmondta hogy pár nap múlva menjünk be a szüleinkkel, vagy az egyik szülővel, hogy mindenről részletes tájékoztatást tudjon adni illetve hogy alátudjuk írni a szerződést. Még meg is ölelt minket, Jennifer kicsit meglepődött de utána elmondta nekem hogy nagyon tetszik neki, hogy mindenki olyan közvetlen és kedves. Igen, ezt én is elmondhattam, bár eddig csak Nick Jonassal kapcsolatban voltak ilyen tapasztalataim. Miután elbúcsúztunk Jennifer  elindult haza majd ahogy elment én is összeszedtem magam és elindultam. Még csak a hosszú folyosó közepénél tartottam mikor hallottam hogy a nevemet mondogatja valaki. Hátra pillantva  láttam hogy Nick sietős léptekkel jön utánam. Ennek hatására visszaindultam majd hamarosan össze is találkoztunk.

-         Szia, gratulálok .- mondta mire én mosolyogva bólintottam

-         Oh, köszönöm szépen, boldog vagyok hogy sikerült.- bólogattam majd oldalra pillantottam. – Nos..

-         Öhmm… várom a közös munkát, ilyen hanghoz bármilyen dalt írhatok.- mondta mire kicsit meglepődtem.

-         Mi együtt fogunk dolgozni?- kérdeztem meglepve mire ő elnevette magát.

-         Igen, vagy van ez ellen kifogásod?- kérdezte mire én csak egy nemet intettem a fejemmel, nem is tudtam mit mondjak.

-         Nincs, - nyögtem ki végül majd folytattam is,- tudod most mennem kell haza, anya már vár.- mondtam és már indulni is akartam mikor hirtelen megszólalt:

-         Maria…nagyon örülök, hogy megismerkedtünk .- mondta mire elmosolyodtam.

-         Mary…de egyébként én is örülök. Szia Nick.- köszöntem el majd elindultam. Már nem néztem hátra, egyenesen a folyosón majd ki az utcára, alig vártam hogy friss levegőn legyek. Egy ideig sétáltam , majd fogtam egy taxit és haza vitettem magam. Mikor beléptem a házba, halk zongora hangot hallottam. Lepakoltam a táskám és levettem a cipőm majd felsétáltam az emeletre. Anya a zeneszobában zongorázott és énekelt, egy nagyon régi dalt játszott, emlékszem, sokszor énekelte nekem, mikor kicsi voltam. A hangja még mindig olyan csodálatosan csengett, teljes szívét beleadta a dalokba és fantasztikus volt hogy milyen erős kisugárzása volt.

-         Anya, - szólaltam meg mire rám nézett.

-         Szia kicsikém, milyen napod volt? Vettél valami szépet?- kérdezte mire hirtelen nem tudtam mit mondani. Ja igen, anya úgy tudta hogy vásárolni vagyok.

-         Nem anya..- nyögtem ki.- Nem találtam semmit, így nagy részt csak sétálgattam és ismerkedtem a várossal.- mondtam halkan. Utáltam magam amiért hazudok anyának, de ha megtudja hogy megnyertem a versenyt úgyis ellenkezni fog, tuti nem engedi majd hogy  aláírjam a szerződést. Már a sulival kapcsolatos terveim sem tetszettek neki…Egy héten keresztül naponta reggeltől estig könyörögtem hogy magántanuló lehessek, és csak úgy ment bele ha napi 5-6 órát tanulok és magántanárokhoz járok. Nos a napi 4 óra örülök ha megvan de úgy érzem nem vagyok lemaradva, sőt. Mindig is szerettem tanulni és soha nem is volt problémám semmilyen tantárggyal, szóval simán megy majd az érettségi is. Mondjuk ő azért sem örült ennek, mert így lassabban szerzek barátokat, mert ugye a suli egy nagy közösség és mindenki imádja a másikat….igen, az ő elképzelése szerint…- Nagyon rég hallottalak énekelni.- ültem le mellé.

-         Igen…tudod, most hogy egyedül voltam, valamiért úgy éreztem hogy énekelnem kell. Jó volt…kikapcsolt.- mondta mosolyogva és jó érzés volt így látni őt.

-         Énekesnőnek kellett volna menned…mindig mondtam.-  mosolyogtam szélesen

-         Tudod mi erről a véleményem, régen és most is ugyanaz, semmi pénzért nem szerződnék le sehová. Téged sem engedtelek és most sem engednélek. Gyönyörű hangod van és  nem engedném hogy ezt bárki kihasználja.- mondta mire arcomról lehervadt a mosoly.

-         És ha én szeretném?- kérdeztem

-         Akkor sem kicsim , túl veszélyes lenne ez neked, nem akarom, hogy bármi bajod essen. Te olyan naiv vagy. – mondta határozottan, tudtam, hogy semmi értelme vitatkozni vele.

-         Ahham…oké anya, merre vannak a kutyusok?- tereltem.

-         Kint vannak az udvaron, menj játssz velük, biztos örülni fognak neked.- puszilta meg homlokomat mire én csak elmosolyodtam majd inkább eljöttem. A szobámba érve gyorsan átöltöztem  majd kimentem a hátsókertbe.

-         Berry, Sally… - kiabáltam, mire láttam hogy mindkét kutyus szalad felém. Sally persze időnként hátra fordult és bevárta Berryt aki apró lábaival igencsak lassabban haladt.- Sziasztok szépségeim..- nevettem mikor mindketten odaértek és ugráltak rajtam. Inkább leültem a földre és játszottam velük. Sally imád labdázni és hamar oda is hozta nekem a labdáját, amit én jó sokáig dobálhattam utána. Berry inkább a kis agyonrágcsált gumi játékával játszott. Húztuk - vontuk , néha hagytam győzni de leginkább csak hergeltem őt, nagyon aranyosan toporzékolt mikor már veszettnek látta az ügyet. Sokáig játszhattunk , mert egyszer csak motor hangot hallottam majd csend lett és végül ajtó csapódást hallottunk, tehát Paul hazaért. Sally azonnal elkezdett a gazdihoz loholni és Berry szokás szerint követte őt. Hamarosan láttam Pault belépni a kis kertkapun, ekkor már én is közelebb értem hozzá.

-         Szia Mary.- mosolygott.

-         Szia Paul.- köszöntem mire ő nevetve átvette Berryt aki ekkor már az ölemben volt.

-         Gratulálok Mary, nagyon jó voltál a meghallgatáson, és gratulálok a szerződéshez, én sem tudtam volna máshogy dönteni, azután ahogy énekeltél.- mosolygott majd megölelt. Ez most nagyon jól esett, már hiányzott hogy valaki határozottan magához öleljen és érezzem a törődést. Paul tényleg olyan mintha az apám lenne.

-         Köszönöm szépen és köszönöm a segítséget, ha te nem vagy meg sem próbáltam volna, sőt még csak nem is gondoltam volna erre. Viszont van egy kis gond, anyával beszéltem mikor hazaértem.

-         És, jól fogadta?Mit szólt hozzá?- kérdezősködött.

-         Nem mondtam el neki, nem tudtam, nem is hagyta…megkérdeztem hogy akkor is ellenezné-e ha én is szeretném, de azt mondta, hogy nem támogatna. Félek mi lesz ha megtudja..utálni fog és nem akarom hogy ti is veszekedjetek, nagyon bírlak téged és tudom hogy szereted anyát és ő is szeret téged, ha miattam lenne vita köztetek …

-         Nyugi Mary…nem lesz semmi baj, anyukád megfogja érteni…ma este megbeszéljük vele, vacsora közben…rendben?- kérdezte mire én csak bólogattam.- Rendben, most menjünk be és készülj fel, de úgyis minden rendben lesz. Csak…jól kell előadnunk a dolgot.

Mit gondoltok mit fog Victoria, Mary anyukája , mondani mikor megtudja az egész szerződéses dolgot?Ellenezni fogja? Lesz vita Paullal?És mi lesz Mary reakciója?